Mindannyian változást szeretnénk tapasztalni az életünkben. 

Szeretnénk, egy olyan világban élni, ahol az ország vezetői képviselik az érdekeinket, dolgoznak a nemzetet érintő problémák megoldásán. Szeretnénk megélni, hogy a problémák megoldáshoz szükséges feladatokhoz az esélyegyenlőség törvényének szellemében jussunk el. Szeretnénk, hogy mindenki a képességei szerint vállalhasson feladatokat és természetesen azt is szeretnénk megtapasztalni, hogy az eredményeket a fáradozásainkhoz méltóan ünnepelhessük.

A választás megtörtént. A változás történik.  Alacsony szinten, csak a racionalitást szemlélve óriási tévedés azt gondolni, hogy a választási eredmények alapján  hosszútávú elképzeléseink lehetnek arról, hogy mi fog történni az országban. 

Az emberek érzelmi tudatossága alapvetően meghatározza azt, hogy miként látjuk a történetet. 

A választási eredmények jelenleg mérföldkövekké alakulnak az utunk során, de ne gondoljuk azt, hogy ünnepelnivalót, vagy akár  valaminek a végét jelenthetik az eredmények. 

Minden emberben ott rejtőzik a lázadó és a forradalmár, aki ellentmondást nem tűrő módon ura szeretne lenni a saját sorsának. Minden emberben van egy ilyen rész, akit a szabad lélek ösztönöz cselekvésre. Ez a részünk nem ismeri el a társadalmi beidegződések rendszerét. 

Ez a részünk mindig küzd a szabadságáért és nagyon fontos tudni, hogy ennek lázadó énünknek csakis akkor éri meg velünk összhangban teremteni, ha ismerjük és elismerjük.

A tömeg általában csak végső elkeseredésében válik lázadóvá, mert a fájdalomküszöbének közelében szeretne maradni. Bárki ígéretet tesz arra, hogy a fájdalomküszöböt nem lépjük át, elnyerheti a tömeg bizalmát és megtörheti a tömeg életösztönét. 

Van egy kisebb tömeg. Ők az életteli fiatalok, vagy fiatal lelkű emberek akik tűzbe hozhatók. 

Ők nem féltik magukat a fájdalomtól sem, készek harcolni a változásért. Ők a forradalmárok, akik szembeszállnak a hatalommal, rendszerint meghalni is képesek valamiért, aminek eljövetele soha nem következhet be erőszakosan. A rabság ellen küzdenek és rabokká, vagy holtakká lesznek. 

Ez a kisebb tömeg is  egészen nagyra nő, amikor nyilvánvalóvá válik a fájdalom és nem tartható tovább a küszöb alatt.  Mégis irányítható a fájdalomhoz kapcsolódó haragos eszmékkel. 

A tömeg sem ismeri a benne lakó lázadót és így meg sem tudja szelídíteni. Sokat szenvedett már miatta, így fél tőle. 

Mindannyian ismerjük a félelem fékező erejét. Ismerjük a megtörtség érzését. S csak kevesek kezdenek ismerkedni a bennük lakó életösztönnel.

Ha ismerjük a lázadó részünket, akkor sem rabbá, sem rabszolgává, de főleg élettelenné nem lehet bennünket tenni. Nem teszünk értelmetlen dolgokat és nem megyünk a lángok közé sem.

Aki ünnepelni szerette volna, vagy ünnepelte  a választási eredményeket az jobb ha felkészül arra, hogy az elme számára egyik eredmény sem jelent kiutat.  

A választások eredményének rabjai vesztesként lázadni fognak, a győztesek pedig a tudathasadás állapotába juthatnak rövidesen.  

Csak a tudatos ember nincs kiszolgáltatva a hatalomnak, vagy az tömeg eredményeinek. 

Ha vesztesnek, vagy győztesnek  érezted magad a választások eredményeként, fontos hogy fejezd be a politizálást. 

Ismerkedj meg a benned lakó szabad lélekkel és engedd, hogy megvalósítsd azt az életet, amiben a belső gazdagságod szerint élhetsz. Csak ha megtelsz szeretettel és együttérzéssel, akkor leszel képes megosztani belső kincseidet. 

Ez az egyetlen lehetőség a méltóságban való összefogásra.

A magyar embereknek is királynő él a szívében és 

létezik a mennyei királyság a tudatában. 

Ha itt és most ünnepelni szeretnél, akkor politika helyett-e két dolog vezessen az utadon. Valósítsd meg az életedben mindazt, ami -e hatalomból ered! Ismerj meg magadból minél többet, azt is ami most láthatatlan. Érj el a szívedhez!

Mindaddig, ameddig a fejedben maradtál ítélkezni fogsz önmagad felett, megítéled amit teremtettél, megítéled amit a fejedben lakó zűrzavar teremt. Menekülhetsz, de rá fogsz ébredni, hogy ezelől nincs hová menekülni. 

Talán, amit most építünk, nem készül el a mi életünkben. Ettől még nagyon fontos, hogy része legyél.  

Ne hagyd cserben a világodat, mert ha nem építed, ha csak azok maradnak, akik lerombolják, akkor nem lesz hová hazajönnöd. 

Ha magára hagyod a világodat, akkor a jövendő nemzedékeknek nem lesz hová megszületni sem.